Néhány perc erejéig az asztalnál ültem, majd Chrishez fordultam.
- Át lehet menni egyedül más házakba? - kérdeztem, mire bólintott. - Akkor én körbekémlelem azt a skót fiúcskát.
- Iaint? 6. ház. Egyébként, sok szerencsét. Elég visszafogott és nem társaságkedvelő.
- Vacsora előtt mindenképpen itt leszek - köszöntem el és elindultam a 6. épülethez, majd becsöngettem, s egy viszonylag magas, vékony lány nyitott ajtót.
- Clarrissa, ugye? - mosolygott rám barátságosan, mire aprót bólintottam. - Elizabeth, de hallgatok a Morzsira is.
- Te laksz egy házban Iainnel, igaz? - kérdeztem, s Elizabeth beinvitált a nappaliba, ahol a skót egy vörös kanapén ült és teázáshoz készülődött.
- Kértek? - érdeklődött és válaszunkat meg sem várva kitöltött némi gőzölgő folyadékot három csészébe. - Epertea. Szereted Clarrissa?
- Igen, nagyon - bólintottam és belekortyoltam a sárga lébe. - Már vagy két éve nem ittam ilyen jó teát.
- Köszönöm - mosolyodott el lágyan, majd hátradőlt a kanapén. - Nem ülsz le?
- De. Vacsoránál ülünk így négyen? Már mint, mi hárman, meg Chris.
- Nem vagyok túl nagy társasági ember, de ha tíz évig itt fogunk dekkolni, akkor jó lesz három barát. Igaz, hogy ott van még Clark is, Samuel is, de mindegy.
- Miért vagy ennyire zárkózott? - kérdeztem, majd levettem a cipőmet és felhúztam magam elé a térdeimet.
- Tudod.. még nem érzem késznek magamat, hogy beszéljek róla, de majd ha eljön az idő el fogom mondani - kortyolt a teába és követte a példámat. - Olvastad a Szürke Ötven Árnyalatát?
- Igen, az egyik kedvenc könyvem. Miért?
- Csak mert mi megkaptuk! - lelkesedett fel hirtelen, majd egy polchoz lépett, ami teli volt könyvekkel. - Legkedvesebb kötet? Nekem a második.
- A szabadság ötven árnyalata.
- Már viszem is Ms.Stevens - mosolygott rám és a kezembe nyomta az érintetlen könyvet
- Úgy érzem Iain, ez egy hosszú barátság kezdete.
- Barátság.. Igen.. Ez csak..barátság - bólintott, majd a lapok közé temetkezett, s néha-néha felszólalt. - Ha meleg lennék, akkor szerelmes volnék Mr.Greybe.
***
Az órára néztem, majd rövid gondolkozás után megszólaltam.
- Szerintem visszamegyek Chrishez - álltam fel, s leraktam a könyvet az asztalra, belebújtam a cipőmbe, megittam a maradék teát, majd elindultam, ám az ajtóból még visszaszóltam - Szia!
- Várj! Elkísérhetlek? - "ébredt fel" hirtelen Iain és kinyitotta előttem az ajtót.
- Akár egy úr - mosolyogtam és elindultam az 1.Épület felé. - Miért döntöttél úgy, hogy Elizabethet hozod be magaddal?
- Megfogott a mosolya - válaszolt nemes egyszerűséggel és felnézett az előttünk tornyosuló házra. - Akkor majd este találkozunk. Szia!
- Pápá - integettem, majd kinyitottam az ajtón, s egy sárga szempárral néztem szembe. - Te jó isten! - sikkantottam fel és becsaptam a bejáratot és felrohantam a lépcsőn.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése